Mikulás versek

Osvát Erzsébet: Mennyi apró télapó

Hull a hó, hull a hó,
mennyi apró télapó!
Igaziak, elevenek,
izgő-mozgó hóemberek.
Nagykabátjuk csupa hó.

Honnan e sok télapó?
Kik ezek,
Mik ezek az apróka
Télapóka - emberek?
Óvodások mennek sorba,
záporozó, habos hóban.

Benedek Elek: Mikulás apó

Amikor télen hullani kezd a hó,
Indul útjára Mikulás apó.
A szél szakállát tépi, lengeti,
De ő kigyelme ezt csak neveti.
Szélnek, viharnak vígan neki vág.
Csak egy arasz neki a nagy világ.
Egy pillanat: mindenütt ott terem.
Hátán egy zsák. Vaj' mivel van teli?
Miben a gyermek örömét leli.
Mogyoró, dió, az ég tudja, még
Hogy mennyi mindenféle nyaladék.
A zsák kicsiny, egy vékás sincs talán.
És mégis, mégis –mely csodás talány
Ki e kicsiny zsák addig nem ürül,
Míg a jó apó nem járja körül
Szép rendiben egész föld kerekét,
S nem látta annak minden gyerekét.
Alszik a gyerek nép, sejtelme sincs,
Hogy az ablakon zörren a kilincs,
És nyíl az ablak lassan s megjelen
Mikulás apó késő éjjelen.
Jóságos szeme – mely kedves dolog!
Az alvó gyermekekre mosolyog.
Aztán ablak közt egy s mást ott "felejt"
Egy – két mogyorót a földön elejt.
S a koppanásra itt –ott egy gyerek
Megmozdul, aztán tovább szendereg.
Óh kedves éj! Szép álmok éjjele!
Emlékeddel lelkem most is tele.
Hajam, szakállam –fehér, mint a hó,
Öreg vagyok, mint Mikulás apó,
De ezen kedves, szép éjjelen,
Amikor a jó öreg megjelent:
Úgy érzem, újra gyermek lettem én,
Mikulásváró kicsi kis legény!

Csányi György: Télapó kincsei

"Télapó! Télapó!
Hol van a te házad?
Ki adta? Ki varrta
báránybőr subádat?

Meleg, jó szívednek
honnan van a kincse?
Zimankós hidegben
van, ki melegítse?"

Szánomat szélsebes
három pejkó húzza,
kucsmás fenyők között
kanyarog az útja.

Nagy piros szívemnek
jóság a kilincse,
s édesanyák mosolygása
a legdrágább kincse.

Hidegben nem fázom
egyetlenegyszer sem:
az ő bársony pillantásuk
átmelenget engem.

Donászy Magda: Télapóhoz

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.

Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!

Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák,
Alma, szép aranyág.

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.

Donászy Magda: Télapó érkezése

1. Megérkeztem Tél országból,
kisgyerekek: -Jó napot!
Tudom, nagyon vártátok már,
hogy múljanak a napok.
Siettem is tihozzátok
csengős szánon, szaporán.
Szikrát szórt a szarvas talpa,
úgy suhant az út porán.
Fürge lába belefáradt.
Messzi van a mesevár.
Túl az ezer jéghegyerdőn,
hová sosem ér a nyár.

2. Ott van az én széllel-bélelt,
hóból épült palotám.
A kemény fagy jégvirágot
zúzmaráz az ablakán.
Van egy kicsiny toronyszobám.
Benne furcsa műszerek.
Világhírű messzelátóm
jég-üvegén hókeret.
Ha én abba betekintek,
-higgyétek el nem csoda-
akármilyen messze laktok,
mégis ellátok oda.

3. Hol, mit láttam, nagy könyvembe
minden este beírom.
Megtelt könyvem sok-sok lapja,
elfogyott a papírom.
Tudjátok, hogy rádiómnak
a világon párja nincs?
Csönddel bélelt palotámban
valóságos drága kincs.
Ha gyermekek énekelnek,
a szívemhez szól a dal,
s úgy érzem, hogy nem vagyok vén,
hanem újra fiatal.

4. Tip-top, tip-top! Körbejárok
az üveghegy tetején,
amikor a messzeségből
víg dalotok száll felém.
Ha a táncban elfáradtam,
megpödröm a bajuszom,
bebújok a hóágyamba,
nyújtózkodom, aluszom.
Mikor aztán felébredek,
ajándékot keresek
Piros almát, aranydiót,
feketemák-szemeket.

5. Feneketlen zsákom mélyin
citrom-narancs is akad,
osszátok szét gerezdenként,
veszekedni nem szabad!
Kedvetekért jövőre is
telitömöm zsákomat,
ezer évig megtartom még
ezt a jó szokásomat.
Búcsúzóul daloljatok.
Integessen kezetek.
Hó szarvasom az udvaron
pihenhetett eleget.

6. Holnap már a mesehegyről
tekint ide Télapó!
Küldjek erre hófelhőket?
Örültök, ha hull a hó?
Frissen esett pihe hóban
hó csatázni sem tilos.
Attól lesz majd jobb az étvágy,
s az arcotok szép piros.
Na most rajta! Repülj szánom!
Hó szarvasom! Hoppla-hopp!
Kisgyerekek jó étvágyat,
mindenkinek jó napot!

Mentovics Éva: Hiányzol már Télapó

Télapóka kapja már
zsákszámra a levelet.
Minden gyermek azt írja:
-Gyorsan gyere, ha lehet!
Itt a tél és hull a hó,
hiányzol már Télapó!

Mentovics Éva: Télapó az oviban

Tavaly télen az oviban
nálunk járt a Télapó.
Arca kedves és mosolygós,
haja fehér, mint a hó.

Egymás után minden ovis
a térdére ülhetett,
-nagyon meg voltunk hatódva-
s úgy mondtuk a verseket.

Télapóka mesélt nekünk,
s készült rólunk egy fotó.
Mivel nekem nagyon kedves,
szobám falán látható.

Amikor a képre nézek
eszembe jut, mit mondott:
-Egy év múlva újra jövök,
s hozok nektek csomagot.-

Eltelt egy év, december van,
s készülünk az oviban:
verseket és dalt tanulunk,
s előadjuk majd vígan.

Ha betoppan, dallal várjuk
kedves öreg Télapót.
Reméljük, hogy -úgy, mint tavaly-
most is hoz majd minden jót.

Tóthárpád Ferenc: Mikulást láttam

Mikulást láttam,
zsák volt a hátán.
Úgy megijedtem
krampusza láttán,

hogy elfeledtem
mondani néki:
az én biciklim
rozoga, régi.

Képzeld, Mikulás!
Ugrik a lánca,
szakadt a nyerge,
a rozsda rágja.

Jó volna másik,
olyan, mi csillog,
lámpája pedig,
ha kell, hát villog!

Tudom, nagy a hó...
Azért, ha lehet,
zsákodba tedd be
a biciklimet!

Zelk Zoltán: Télapó és hóember

Én egy csókától hallottam,
csóka a toronytól,
a torony meg tavaly télen
hallotta a holdtól,
ha igazat mondanak a
csókák és a tornyok,
akkor én is ti nektek most
színigazat mondok.

Így kezdte a hold a torony
a csóka így szólt:
az udvaron egy hóember
mit gondolt, nem gondolt,
azt gondolta, dehogy fog ő
egész télen állni,
ő lesz az első hóember,
ki megtanul járni.

Ennyit gondolt a hóember
egy szóval se többet,
s indulna már mikor hallja,
jó estét köszönnek,
ő is köszön ő is mondja:
"Jó estét kívánok"
s látja , hogy egy piros csizmás
öreg ember áll ott.

"Jó hogy jöttél öregember,
éppen ebben a percben
gondoltam, hogy útra kelek,
induljunk hát ketten.
Látom, nagyon öreg lehetsz,
fehér a szakállad,
Lehet hogy a világot már
kétszer is bejártad."

"Körül bizony kétszer százszor
és még százezerszer-
feleli nevetve a piros ruhás ember-,
de nem gyalog, úgy nem győzném,
hanem szánon járok-
úgy nézzél rám te hóember,
a Télapót látod!"

Így történt hogy akkor este
-látta aki látta-
együtt szállt fel a hóember
s a Télapó a szánra,
együtt vittek ajándékot
házról házra járva,
míg csak üres nem lett végül
a Télapó zsákja.

Ahány házba csak bementek,
ahányból kijöttek,
lett répaorrú vándor
egyre-egyre könnyebb,
várták őket minden házban
kályhával, meleggel,
így olvadt el reggelre az
útra kelt hóember!

Móra Ferenc: Mártonka levele

Aranyos nagyapó,
ákom-bákom-mákom,
szíveden kopogtat
kis unokád, Márton.

Szíveden kopogtat
gyönge kis ujjával,
könnyeket pergető
nehéz bánatával.

Mit ér, amit küldtél,
a szép csengős szánkó?
Az egész határban
régen nincsen már hó.

Aranyos nagyapó,
ákom-bákom-mákom,
tudod-e mire kér
kis unokád, Márton?

Gyere el mihozzánk,
légy te a Télapó:
fehér szakálladból
hátha hull majd a hó.

Hátha hull belőle
erdőre, mezőre,
hátha a tavasz még
visszaijed tőle.

Borókás tetejű
kerek halom haván,
hátha repülhet még
csengve-bongva a szán.

Gyere el nagyapó,
ákom-bákom-mákom,
csókolom a kezed:
kis unokád, Márton.

Osvát Erzsébet: Útban van már

 Nicsak, pilinkél a hó!
Ezüst csengős
Cifra szánon
Útban van már Télapó.

Írtam neki levelet:
"Télapó, ha teheted,
Hozz nekem egy repülőt,
Szélsebesen repülőt.

Kishúgomnak azt a mackót,
Azt a piszén pisze mackót.
A tévében látta este
És annyira megszerette.

Maszatnak, a kiskutyámnak
Hozz egy puha meleg sálat.
Tudod, féltem nagyon,
Meg ne fázzék az udvaron.

Ha maradna egy kis pénzed,
Kolbászt is végy neki kérlek."

Mikulás letölthető játékok

letoltokozpont.hu/letoltes_programok_reszletes.php

Mikulás története

hu.wikipedia.org/wiki/Mikulás

Mikulás dalok

Hull a pelyhes fehér hó

Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó!
Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró,
Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó.

Suttog a fenyves

Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.

Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő ,
Húzza-rázza hűsszellő.

Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
 Cseng a fürge száncsengő.

Száncsengő

Hull a hó, hull a hó,
 Minden hófehér,
 Száncsengő ma vígan szól,mert itt van már a tél.

Száncsengő-száncsengő vígan szól a dal,
 Csingi - lingi - csingi - ling
Szól a kis harang.

Leesett az első hó,
Gyere szánkózni de jó!
 Titkot rejt a hókupac,
 Hali-hali-hó!

Kicsi hóember néz rám,
 Szeme fénylő csillag tán,
 Orra helyett répa van,
 És vígan szalutál.

Hull a hó, hull a hó,
 Minden hófehér,
 Száncsengő ma vígan szól,mert itt van már a tél.

Száncsengő-száncsengő vígan szól a dal,
 Csingi - lingi - csingi - ling
 Szól a kis harang.

Ezer apró hógolyó,
 Vele dobni csuda jó,
Hogy ha téged eltalált
 Te vagy a  fogó.

Mire ránk köszönt az est,
 Puha álom körbe vesz,
 Ugye nem bántad meg, egy-kettőre lehunyod szemed.

Hull a hó, hull a hó,
 Minden hófehér,
 Elhallgat a száncsengő,mert nyugovóra tér.

 Száncsengő-száncsengő néma már a dal,
De holnap újra kezdődik
 És újra szól a dal!

Újra szól a dal!

 Judit és a zenemanók:Mikulás

II:A szavamat rá, hogy Mikulás vár
Sose késik, azt hogy utálná
Százfele fut, repül a szán
Házak, nevek egymás után
Nem késik el, és nem jön korán.

Neked is hoz és nekem is hoz
Nincs olyan ember, aki sose volt rossz
Száll a vonat, nagy a világ
Mégis mindig tele a zsák
Ha végzett itt, már megy is tovább.

Majd akkor jön, ha alszol
Nehogy lásd, mikor kicsomagol
Nehogy a frászt hozd rá, ha a tetőn jár
És nehogy csereberélj, ha mást vártál.

Ha hazaér majd, szünetet tart
Pihenésként fütyül egy dalt. :II

...még több videó! :-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.